Morgolódós poszt következik, tessék betudni a kismamahormonoknak...

Kezd tele lenni a hócipőm azzal, hogy Álmos még meg sem született, de a nevével már most poénkodnak...

Mikor választottam - mert én választottam, apjuk meg örült neki -; eszembe sem jutott róla a melléknév. Azóta kiderült: csak nekem nem az jutott róla eszembe először... Szinte kivétel nélkül, aki csak rákérdez, mi lesz a neve, hozzáfűzi a maga kis megjegyzését, hogy "jaj, csak ne legyen mindig álmos", vagy "biztos jól fog majd aludni" és efféle bölcsességeket. Van, aki kendőzetlenül elém is tárja a véleményét a név "furcsaságával" vagy "nem jó hangzásával" (ilyen is volt) kapcsolatban. Namost: nem érdekel minket, hogy másoknak nem tetszik, hisz nekünk kell, hogy tetszen, nameg majd neki. Változtatni nem fogunk rajta... Én ebben az esetben (de csakis ebben) azt sem bánnám, ha a hátam mögött tennék a megjegyzéseket.

Höhö, a második nevét nem is közlöm az érdeklődőkkel, mert valószínűleg még nagyob értetlenség fogadná. Lehet, ha legközelebb megkérdi valamelyik falumbeli, azt válaszolom majd, hogy Ferike lesz, mint az apja. Abba legalább nem lehet belekötni. (Egyébként Ármin Benjámin fiammal ugyanezt a tortúrát végigjártuk, fiatal anyukák is kiguvadt szemmel kérdeztek vissza, hogy "Miii??" mikor a nevét mondtam. Merthogy ők az Ármin nevet még soha nem hallották... Ez van. De legalább Hanna Lucával nincs problémája senkinek. Azt leszámítva, hogy rendszeresen Annázzák...)

Azok úgysem járnak erre, akik Álmos leendő alvókájával viccelődnek, de azért ezt felrakom, hátha valakit érdekel. :)