A tegnapi doktornéninél tett "látogatás" (Álmos végigvigyorogta, csúcs ) eredménye az lett, hogy ma fülészt kellett keresnünk (a vizsgálat során Álmos fültöve érzékeny volt, és ezért).
Mivel a kontroll a kórházban ma volt esedékes, a megyeszékhely szakrendelőjében kerestünk fülészt. Szimpatikus "lefogóember" (szerintem minden gyerek füll-orr-gégészeten van egy ilyen tagbaszakadt emberke teljes állásban, csak azért, hogy a dedeket legyen, aki leszorítja ) hívott be minket, és sajátította ki Álmost - csak az volt a probléma, hogy sehogysem tudta rögzíteni szegényemet aképpen, hogy a doktornéninek is megfeleljen. Legszívesebben odaugrottam volna és tartottam volna én, hogy ne cincálja már szegényt... Álmos aranyos volt, csak akkor sírt, amikor piszkálták, akkor viszont nagyon; a köztes időkben nézelődött, mintha mi sem történt volna. Lényeg: leszívták az orrát, megnézték a fülét, kapott gyógyszeres vattát az egyikbe (a rondábbikba), és hétfőn kontroll.
Hétfőn kell visszamenni a kora-utógondozós vizeletvizsgálat eredményéért is. Remélem, negatív lesz, mert nem sok humorunk van ott tölteni megint egy hetet... Ma megvizsgálták, megmérték (6090 gr ), kérdezték, annyit eszik-e és annyiszor, mint mikor bent feküdt , és megállapították, hogy sajnos torzul a feje (pontosabban: rákérdeztek, hogy sokat fekszik-e a bal oldalán...) Úgyhogy ki kell támasztani (nem elég, ha elforgatom, ugyanis mindig visszafordult, ennél drasztikusabb megoldás kell...); doktornéni megnyugtatott, hogy nincs gáz, képlékeny még a koponyája, de meg kell előzni, hogy féloldalas legyen.
Úgyhogy ennyi... Ott is mindenkire vigyorgott. Olyan lesz, mint az öcsém...