Tanácsadáson voltunk Álmossal - tegnap is, és a múlt héten is. :) Egy hete csak a mérésig jutottunk, ugyanis annyian voltak, mint az oroszok (valamennyien oltásra váró dedek és szüleik), úgyhogy a védőnő javasolta, ne várjunk még 2 órát, hanem a kórházi zárókat vigyük be máskor, és csak a 2 hónapos oltásra menjünk legközelebb. Ekkor volt Álmos 4200 gr és 53 centi. Apjuk szerdán délután beszállingózott a zárójelentésekkel, de doktornéni kérte, vigyük be mégis Álmost előbb, látni szeretné. Úgyhogy tegnap megint ott ültem vele, tizedikek voltunk, másfél órát vártunk - ez egész jó arány. Könnyen viseltem, mert Álmos aludt. Mértek megint: 4470 gr-ot. Doktornéni konstatálta, hogy Álmos nagyon szépen fejlődik (túl szépen, pár hónap és olyan lesz, mint egy golyó ); már nem is annyira sárga, továbbá: felvágták a nyelvét. Mondtam neki, hogy ezt nem is tudtam, de doktornéni mutatta - valószínűleg a születése után le volt nőve neki és "felcsippentették"...

Egyébként vidám kis fickó, már amikor épp nem hisztizik (tegnap a fulladásig sírta magát, mert le merészeltem tenni a kiságyába és nem vettem fel kb negyed órán át - merhogy pizsamában csak nem mehettem a tanácsadásra vele, ugye ), és amikor épp nem fáj a hasa. Espumisant vettem neki végül tegnap - már csak a magam lelkiismeretének a megnyugtatására is... Egyre többet mosolyog, továbbra is szemlélődik, érdeklődik, és imád fürödni - a nagytesók örömére. Egyik a lábát mossa, másik a haját, és mindig meg kell őket várnom Álmos fürdetésével - a legnagyobb játékból képesek bejönni, nehogy lemaradjanak.

Kommunikálnak.

Így néz a tesóira.

(A pihenőszék egyébként nagyon nagy ötlet volt - Álmos imádja. És én is, mert lehet hintáztatni, úgyhogy tudok a számítógépnél dolgozni is, miközben ringatom, a múltkor pedig úgy vasaltam, hogy fél lábbal az úrfit löködtem ... Mielőtt bárki jönne a káros hatásokkal: nincs egész nap a székben, és a délutáni nagy alvások is teljesen vízszintesben történnek. )