Tegnap megtörtént a következő babavárós-vizit.

Délelőtt a védőnőnél voltam, konstatáltuk, hogy sikerül minden hónapban 2 kilót híznom (legutóbb 2,5-öt), így lehet, hogy ütöm a nyolcvanat júniusig. Boldog vagyok nagyon. Következő alkalommal már szívhang-hallgatás és haskörfogat-mérés is lesz.

Este doktor Vé várt, előtte apukámat látogattuk a sebészeten, így anyukám is jött velünk. F. bejött velem, dr. Vé mindent rendben talált. Megjegyezte, hogy magasan van a méhem, de ez nem baj, mert jól tart. Hát, fogalmam sincs, ez mit jelent, de rosszat biztos nem. Megnézte a vesémet is, nem látott rajta nagy tágulatot, de, ha belázasodok, azonnal a kórházba kell mennem. Természetesen nem fogok belázasodni.

Megtörtént a babamozizás is, a doki még anyukámat is behívta. Hallhatta ő is a világ legcsodálatosabb (szív)hangját, és láthatta az unokáját, aki szerinte focista lesz. Sokáig nézegette doktor Vé, beszélgetett is hozzá, mert a kölyök egyfolytában az arcát takarta, így nem sikerült róla jó fotót készíteni. Annyi baj legyen. Majd lesz portré legközelebb (a 26. héten kell mennem), vagy a 4D-s UH-n.

Íme a kis csontvázfotók.

Itt hátat fordított, mert már nagyon unta.

Itt szemből látszik Álmos, a jobb alkarja és a szemei elég jól kivehetőek. :D

Bordák, gerincoszlop, láb és koponya. :D Már nem fért rá a képre, akkora.

Hatalmas öröm ért tegnap, azon túl, hogy Álmossal minden rendben továbbra is; barátnőm 9 mm-es dobogó szívű manója is megmutatta magát, már nem csak egy pozitív teszt erejéig. :D

Nagyon akartak már Bálint/Eszter téged; vigyázz magadra és az anyukádra; mi pedig várunk majd októberben idekint!

(Én pedig úúúgy örülök annak, hogy a gyerekkori, legjobb barátnőmmel fogok babázni! Beszélgettük is, hogy majd járhatunk együtt (újra) szülői értekezletre... Ha minden jól megy, a gyerekek osztálytársak lesznek. )